Iskoláztatási támogatás 2014

Iskoláztatási támogatás 2014

Családtámogatási ellátások- családi pótlék- iskoláztatási támogatás

Az iskoláztatási támogatásról rendelkezik :
a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 5-6.§ 7. § (1) bek., 8-15. §-a, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtási rendelkezéseit tartalmazó 223/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet.

A családi pótlékot mint pénzbeli ellátást folyósítják és nincs összefüggésben a jogosult jövedelmi helyzetével.
Az állam hozzájárul a családokban a gyerek nevelésével, iskoláztatásával kapcsolatos költségekhez havi rendszerességgel családi pótlék formájában , az ellátás lehet nevelési ellátás,a még nem iskolás korú gyermekek esetében és vagy iskoláztatási támogatás az iskolás gyermekek számára.
A családi pótlékot havonta a következő összegben folyósítják:

1 gyermekes család 12.200 forint
1 gyermeket nevelő egyedülálló személy 13.700. forint
2 gyermeket nevelő család 13.300 forint/gyermek
2 gyermeket nevelő egyedülálló 14.800 forint/gyermek
3 vagy több gyermekes család 16.000 forint/gyermek
3 vagy több gyermeket egyedül nevelő 17.000 forint/gyermek
Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos kiskorú gyermeket nevelő család 23.300 forint
Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő szülő 25.900 forint
gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23.300 forint

A 18. életévét betöltött tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében, az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésétől havonta 20.300 forint jár.
– a gyermekotthonban, büntetés-végrehajtási intézetben, javítóintézetben , szociális intézményben élő, nevelőszülőnél elhelyezett személyt  14 800 forint illeti meg havonta.

A családi pótléknál másszempontok alapján tekinthetó egyedülállónak a jogosult.
A következő feltételeknek megfelelő személy tekinthető egyedülállónak:
Az a szülő, az a gyám  vagy akinek  élettársa vagy házastársa:
–  közoktatási intézményben tanul,
– első oklevelet szerző hallgatója valamelyik felsőoktatási intézmények és jövedelemmel nem rendelkezik .
Részesül az alább felsorolt járadék,támogatás valamelyikében:
– vakok személyi járadéka
– fogyatékossági támogatás
– megváltozott munkaképességű személyek ellátásal és nem részesül  egyéb jövedelemben.
– nyugellátás
– korhatár előtti ellátásban, balettművészeti életjáradékban, szolgálati járandóságban,  vagy átmeneti bányászjáradéka
 – abban az esetben is jogosult ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és  nincs egyéb jövedelme ,
– időskorúak járadéka
– rokkantsági járadék,
– hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs,
– megállapították számára az aktív korúak ellátására való jogosultságot ,
– a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte, és nem származik más jövedelme.
A családi pótlék összegének megállapításánál:
ugyan beszámít a gyerekszámba, de nem jogosít családi pótlékra az a gyerek:
– aki mint fogyatékos szociális intézményi ellátásban részesül, abban az esetben, ha őt a gyámhatóság nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a személy, aki utána a  családi pótlékot igényli kapcsolatot tart fenn vele.
–  aki közoktatási intézményben tanul
–  aki felsőoktatási intézmény első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgatója és nincs rendszeres jövedelme.
 – aki saját jogon jogosult a családi pótlékra , de csak abban az esetben ha a közös háztartásban él családi pótlék jogosultjával .
A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály kimondja:
– utazási kedvezményre való jogosultságot igazoló hatósági igazolványt kötelező kiállítani  magasabb családi pótlékra való jogosultságról szóló határozattal egyidejűleg :
– a magasabb családi pótlékra jogosult személynek
– annak aki után a magasabb családi pótlék került megállapításra.

A hatósági igazolvány a szakvéleményben, a szakhatósági állásfoglalásban meghatározott felülvizsgálat időpontjáig, de maximum 5 évig hatályos
Kik jogosultak az ellátásra?
– a tartósan beteg személyek
– a súlyosan fogyatékos személyek
– valamint a gyermeket nevelő szülő.

Az iskoláztatási támogatásra a gyermeket nevelő szülő jogosult!
Az iskoláztatási támogatásra való jogosultság feltételei:
Saját háztartásban nevelt gyermekre való  tekintettel jogosult az iskoláztatási támogatásra:
1.- szülő, aki lehet:
– a vér szerinti szülő
– a gyám
– a nevelőszülő
– vagy az a személy, akihez a gyermeket – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal helyezték el.
– gyermekotthonban nevelt gyermek esetében a gyermekotthon vezetője
– intézményben nevelt gyermek esetében a szociális intézmény vezetője.
– a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy arra a gyermekre vonatkozóan aki:
  1. tanköteles, a gyermek tankötelessé válása évének november 1-étől a tankötelezettség teljes időtartamára
  2. a  tankötelezettség megszűnését követően  közoktatási intézményben folytatja tanulmányait, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a 20. életévét betölti.
  3. a fogyatékos személyek esetén
– a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, SNI-s tanuló, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a 23. életévét betölti.
 4. súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek esetén, a tankötelezettség teljesítésének végéig, függetlenül a tankötelezettség teljesítésének formájától.

Saját jogon jogosult iskoláztatási támogatásra az a személy aki:
– a tankötelezettség megszűnését követően  közoktatási intézményben tanulmányokat folytat és:
– elhunyt mindkét szülője
– a vele közös háztartásban élő, hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától különélő szülője elhunyt
– kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből
– nagykorúvá válása miatt szűnt meg a gyámsága
– nem él szülőjével közös háztartásban
– aki számára az iskoláztatási támogatást  a nagykorúságát megelőzően is saját jogon folyósították, a gyámhivatalnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint.

A családi pótlék folyósítása:
– mindig teljes hónapra kell folyósítani a családi pótlékot! (függetlenül az igénylés időpontjától és a megszűnés időpontjától)
– amikor a jogosultság megszűnik arra a hónapra is folyósítani kell a családi pótlékot,
– ha más személy válik jogosulttá ugyanabban az adott hónapban a gyermek után, a családi pótlékot a következő hónaptól kell folyósítani az új jogosultnak.

A családi pótlék természetben nyújtható:- a döntéstől számított második hónap első napjától rendelhető el, és max. 6 hónapra nyújtható természetben a családi pótlék. Amennyiben a feltételek még mindig fennállnak, abban az esetben ismételten elrendelhető az ellátás természetben való nyújtása.
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek a megemelt összegű családi pótlékra jogosult annak a hónapnak a végéig, ameddig a külön jogszabályban előírtaknak megfelelően igazolták a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását.
– ha a 18. életévét betöltött személy , rendszeres jövedelemmel rendelkezik abban az esetben a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól szüneteltetni kell, egészen addig, amíg a személy rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

Külön szabályok, amelyek az iskoláztatási támogatásra vonatkoznak:

 – folyósítani kell az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szünetelésének időtartama alatt is.
 -„ Ha a tanköteles vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy), a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, abban az esetben a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a gyámhatóság:
– az adott tanítási évben az igazolatlanul mulasztott 10.-ik kötelező tanórai foglalkozás után felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a mulasztás jogkövetkezményére,
–  az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanórai foglalkozás után,– a jelzés beérkezésétől számított 8 napon belül – kezdeményezi a kincstárnál az ellátás szüneteltetését.”
Az igény benyújtása az iskoláztatási támogatásra:

– az igénylő lakcím szerint illetékes MÁK ügyfélszolgálatánál
– a területileg illetékes kormányablaknál
– vagy az igénylő munkahelyén működő tb. kifizető helyen.
Az igény benyújtása az arra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével valamint a szükséges dokumentumok csatolásával lehetséges, a mellékelt dokumentumok alapján kerül megállapításra:
– a családi pótlék összege valamint a jogosult személye is.
Lehetőség van elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül igényelni az iskoláztatási támogatást.

Az iskoláztatási támogatással kapcsolatos tájékoztatót és formanyomtatványt  a következő helyeken lehet beszerezni:
– az igénybenyújtás helyén,
– a Polgármesteri Hivatal hivatali helyiségeiben
– a Járási vagy Fővárosi kerületi hivatal közforgalom számára nyitva álló hivatali helyiségében,
– az államkincstár honlapjáról  http://www.allamkincstar.gov.hu tölthető le .
JOGORVOSLAT:
Abban az esetben ha az ügyfél nem ért egyet az igényelbíráló szerv döntésével
( vagy a határozathozatal mellőzése esetén, intézkedésével nem ért egyet), a kézhezvételtől, illetve az intézkedésről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül élhet a fellebbezés jogával. 8 napon belül nyújtható be fellebbezés az iskoláztatási támogatás szüneteltetéséről szóló határozattal kapcsolatban.
 Amennyiben a fellebbezési eljárásban az igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozások tényét vagy számát vitatja a személy, az Igazgatóság megkeresi a közoktatási intézmény igazgatóját, azzal a kéréssel, hogy 8 napon belül nyilatkozzon a kérdésben.

Kapcsolódó pályázatok

Leave a comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *